*ismét Bogi szemszöge*
A 5 seconds of summer banda 1 órája, 41 perce és 31, 32, 33 másodperce szállt fel a repülőre és indult el Európába. Nekem 23 órája, 36 perce és 14, 15, 16 másodperce nincs barátom. Az este kisírtam magam, ettem 10 csokis kekszet, és elmeséltem telefonon Nórinak hogy mi történt. Ma Boti áthívott hozzájuk. Éppen indultam, amikor kaptam Tifanytól egy SMSt.
"Én szóltam"
Igen, szólt... hahj és igaza volt! Lukenál a 5SOS örökké első lesz. Kb 10 perccel később csengettem a ház kertjében. Botond anyukája mosolyogva nyitott ajtót nekem. Felmentem Botond szobájába, majd elmeséltem neki mindent.
- Seggfej. - állapította meg.
- Tudom. - egyeztem bele szomorúan.
- Jobbat érdemelsz! Ez egy kis féreg...hogy tehette ezt??
- Ilyen... de nem érdekel - kínosan felnevettem és a szemébe néztem - elmehetnénk a partra.
- Oké - rám mosolygott és kiment hogy átöltözzön.
Nem sokkal később már a homokban ültünk, és a víz a lábujjainkat csiklandozta. Vittünk magunkkal szőlőt, és azt ettük, miközben mind a ketten gondolkoztunk.
- Én bemegyek a vízbe. Te nem jössz? - állt fel Boti mellettem, és eltette az ő szőlővel teli dobozás.
- De, menjünk! - berohantunk a vízbe, és ott fröcsköltük egymást mint a dilisek. Vajon most mit csinál Luke? És miért gondolok ilyen hülyeségekre? - Megölhetlek? - kérdeztem hatalmas vigyorra a fejemen.
- Ölj, de csak mert szomorú vagy. - rám kacsintott én meg egyből szomorú arcot vágtam - Jól vagy?
- Ne hozd fel azt ami történ.
- Sajnálom, nem is tudom miért mondtam. Ne haragudj! - rámosolyogtam.
- nem haragszom. Na?
- Ölj meg. - sóhajtott egy hatalmasat, amit rosszul tett, mert egyből vigyorogni kezdtem, és lenyomtam a víz alá. Mind a ketten majdnem megfulladtunk, aztán az egyik fegyverszünet közepén a szemébe néztem. Hihetetlenül jó barát volt, mindig is.
- Te vagy a legjobb barátom. - mondtam neki, teljesen elérzékenyülve.
- Mert szeretlek. - rámosolyogtam.
- Mindig mellettem vagy.
- Mert szeretlek.
- Csak egy kicsit beakadt a lemezed. - nevettem el magam.
- Mert szeretlek. - amint ezt kimondta oda lépett hozzám közel, és bumm, már bele is dobott a vízbe. Szuper.
Még egy darabig ökörködtünk, majd napoztunk egy kicsit. Nagyon jó volt egy napot vele tölteni, ilyen vidáman.
- Együnk valamit! Van nálad pénz? - kérdezte, miközben pakoltunk.
- Chh most már a lány fizet az ételért?
- Mi ez, randi?
- Fúj, nem. - grimaszoltam cinikusan, mire meglökött. - Komolyan mondom, te fizetsz!
- Jól van na!
Elmentünk a közeli plázába és beküldtünk sok-sok gyorskajás menüt. Miután haza értem, segítettem apának tortát sütni, mert holnap lesz a szülinapom. Soha sem fejezi be amíg kint vagyok, de így legalább biztos ami biztos, le tudom ellenőrizni. Ezek után lefeküdtem a kanapéra, és egy kicsit gépeztem. Hamar elaludtam, meg fogom a végén szokni a kanapét.
"Én szóltam"
Igen, szólt... hahj és igaza volt! Lukenál a 5SOS örökké első lesz. Kb 10 perccel később csengettem a ház kertjében. Botond anyukája mosolyogva nyitott ajtót nekem. Felmentem Botond szobájába, majd elmeséltem neki mindent.
- Seggfej. - állapította meg.
- Tudom. - egyeztem bele szomorúan.
- Jobbat érdemelsz! Ez egy kis féreg...hogy tehette ezt??
- Ilyen... de nem érdekel - kínosan felnevettem és a szemébe néztem - elmehetnénk a partra.
- Oké - rám mosolygott és kiment hogy átöltözzön.
Nem sokkal később már a homokban ültünk, és a víz a lábujjainkat csiklandozta. Vittünk magunkkal szőlőt, és azt ettük, miközben mind a ketten gondolkoztunk.
- Én bemegyek a vízbe. Te nem jössz? - állt fel Boti mellettem, és eltette az ő szőlővel teli dobozás.
- De, menjünk! - berohantunk a vízbe, és ott fröcsköltük egymást mint a dilisek. Vajon most mit csinál Luke? És miért gondolok ilyen hülyeségekre? - Megölhetlek? - kérdeztem hatalmas vigyorra a fejemen.
- Ölj, de csak mert szomorú vagy. - rám kacsintott én meg egyből szomorú arcot vágtam - Jól vagy?
- Ne hozd fel azt ami történ.
- Sajnálom, nem is tudom miért mondtam. Ne haragudj! - rámosolyogtam.
- nem haragszom. Na?
- Ölj meg. - sóhajtott egy hatalmasat, amit rosszul tett, mert egyből vigyorogni kezdtem, és lenyomtam a víz alá. Mind a ketten majdnem megfulladtunk, aztán az egyik fegyverszünet közepén a szemébe néztem. Hihetetlenül jó barát volt, mindig is.
- Te vagy a legjobb barátom. - mondtam neki, teljesen elérzékenyülve.
- Mert szeretlek. - rámosolyogtam.
- Mindig mellettem vagy.
- Mert szeretlek.
- Csak egy kicsit beakadt a lemezed. - nevettem el magam.
- Mert szeretlek. - amint ezt kimondta oda lépett hozzám közel, és bumm, már bele is dobott a vízbe. Szuper.
Még egy darabig ökörködtünk, majd napoztunk egy kicsit. Nagyon jó volt egy napot vele tölteni, ilyen vidáman.
- Együnk valamit! Van nálad pénz? - kérdezte, miközben pakoltunk.
- Chh most már a lány fizet az ételért?
- Mi ez, randi?
- Fúj, nem. - grimaszoltam cinikusan, mire meglökött. - Komolyan mondom, te fizetsz!
- Jól van na!
Elmentünk a közeli plázába és beküldtünk sok-sok gyorskajás menüt. Miután haza értem, segítettem apának tortát sütni, mert holnap lesz a szülinapom. Soha sem fejezi be amíg kint vagyok, de így legalább biztos ami biztos, le tudom ellenőrizni. Ezek után lefeküdtem a kanapéra, és egy kicsit gépeztem. Hamar elaludtam, meg fogom a végén szokni a kanapét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése